Az első dolog, amivel minden gimis szembe kell, hogy nézzen, az avatás. Ez egy fontos esemény, amin a nagyok jót röhögnek (ti pedig még jobbat). Mégis sok mindenki megalázásnak, kínosnak, vagy egyszerűen béna dolognak tartja (bár az utóbbiban van némi igazság). De hogyan éljük túl az elsős/gólya/béka/gyíkavatást?
Általában most már az avatások egy hetesek, egész délutános lezárással. Helyenként ezen már a nyáron túl vannak, vagy az első héten, nálunk még csak most tart. Minden nap egy adott témában kell beöltözni, illetve az osztályok pontokért vállalhatják a szívatásokat a folyosókon, amik, lássuk be, nem mindig érik meg az áruk - főleg amikor nem is írják fel a pontot.
A beöltözések általában a lehető legfurcsábbak - népviseletek, hajléktalan, vagy éppen zenei stílusokhoz kell öltöznöd, és egész nap nem veheted át a ruhákat. Ha ezt elviseled, akkor túl vagy a nehezén. Mert az elszánáson a legnehezebb túljutni.
Nézzük, hogy mik azok a dolgok, amiket betartva még jól is jöhetsz ki az avatásodból.
Azt mondod, ciki? Az is. De ennek a hétnek ez a lényege. Vonatkoztass el a gönceidtől, és mosolyogj mindenkire kedvesen. Nincs is jobb az elsősök közötti összevigyorgásoknál.
Azt mondod, a nagyok kiröhögnek? A nagyokért van elsősavatás, az ő jókedvüket szolgálod. De ha nyitsz a többiek felé, és képes vagy magadon is jóízűen nevetni a szájhúzogatás helyett, akkor ugyanolyan jól fogsz szórakozni, mint a nagyobbak. Nem felejtsd: ők már túl vannak a maguk avatásán.
Azt mondod, a szívatásokkal meg akarnak alázni? Na ez az, amiben nincsen igazad. Ők csak nevetni akarnak, te is szórakozol az ilyesmin. Amit túl durvának tartasz, azt elutasíthatod - senki sem fog kényszeríteni. A nagyok sem azt akarják (talán néhány igen, de az nem számít) hogy rosszul érezd magad. Jövőre pedig te is ugyanúgy fogsz nevetni a kicsiken :)
Azt mondod, az esküben túloznak? Igen, ez így is van. Nagyjából mindenhol ugyanaz az eskü fő szövege, amiben a nagyok iránti mérhetetlen tiszteletre esküdnek. Ez erről szól, ilyenkor kicsit kiélhetik magukat ők is, ráadásul ezt mindenki leteszi, szóval ne parázz.
Azt mondod, hülyeség az egész? Ja, így is fel lehet fogni. De akárhogyan is nézzük, ezen túl kell esni. Lehetsz kritikus, kihúzhatod magad a dolgok alól, de nem jársz jobban. Ilyenkor az osztályok sokkal jobban összekovácsolódnak - együtt táncolnak, dolgoznak, csapatban mászkálnak a folyosón, mert együtt nevetni a legjobb...
A lényeg az, hogy senki sem akar neked rosszat. A feladatok a kreativitásra mennek, nem arra, hogy direkt leégessenek.
Igazából minden az attitűdödön múlik. Ha neked is tetszik, ha bevállalós vagy, ha látják, hogy jól elvagy, azt a nagyok is értékelik. Ha nem szégyelled a gólya mivoltodat. Egyszer vagy elsős, egyszer avatnak, egyszer lehetsz még gyerek.
Használd ki, amíg megteheted, hogy tejberizzsel dobálod azt, akit nem szeretsz, használd ki, hogy indiánszökdeléssel közlekedhetsz a folyosón... még azt is, hogy a portások messziről tudni fogják, hogy "ni, itt a gyerek, aki úgy nézett ki akkor".
Mert az elsősavatás nagy buli tud lenni :)
A fináléban különböző feladatokat kell csinálni. Ezek a kreativitásodra gyúrnak, az ügyességedet tesztelik, és garantáltan szórakoztatóak. Kártyavár építésétől váltófeladatokig terjedhet.
Jelenleg a személyes kedvencem a "Boci-boci tarka éneklése fekvőtámasz és pudingevés közben". Erre nincsenek szavak... Alig várom :D
Amit érdemes: a cipőd mindig legyen nagyon, de nagyon kényelmes. Én szóltam. A fináléra pedig olyan ruhákat húzz, amit nem sajnálsz a lekvár-, joghurt-, vagy éppen pudingfoltoktól (bár ketchup is előfordulhat). Egyébként meg... milyen nosztalgikus lenne pár év múlva: "és nééézd, ez a pudingfolt az elsősavatásról..."
A Ti elsősavatásotok milyen volt? Mire emlékeztek a legjobban belőle? Ha még nem rúgtátok meg ezt a kort, várjátok már?
#Petra
Nekünk a gólyaavatón vödörbe kellett hoznunk a cuccunkat, és erotikus lufi nyalogatás és hasonló ilyesmi kaliberű feladatok voltak:D Utóbbiban én nem vettem részt, de egyébként nagyon jó volt:)) Idén a mi osztályunk szervezte a gólyaavatót, és hát igen... Nem kímélték őket a fiúk..:D
VálaszTörlésNálunk ezt szecskáztatásnak hívták. Bár 8 év távlatából tekintek vissza, én nagyon élveztem emlékeim szerint. Én koleszos voltam, így dupla volt a beavatás.
VálaszTörlésMi szecska táborral kezdtük az évet. 3 nap a Balaton partján a nyár utolsó napjain egy rakat idegennel..., totál szétizgultam magam előtte. :) Aki a táborba nem jött el, alapból hátránnyal indult szerintem, mert a klikkesedés már megindult.:D
Nem tudom jelenleg hogyan zajlik a volt sulimban a dolog, de mikor én jártam egy este volt kijelölve a koleszban a vicces feladatokra. Persze emellett is voltak mindennapos alap dolgok (ágyazás általában). Koleszban láttam a legklasszabb feladatot is (sajnos akinek szánták nem értette a poént, és veszekedés lett belőle): a szobából minden fény forrást kiiktattak a végzőseink, és az alany kapott egy sapkát, ki kellett mennie a folyosóra és a sapiban fényt behozni.
Az iskolában szintén egy délután volt kijelölve az ilyen sor játékos és egyéb kreatív feladatokra. Nos én mindig is kétbalkezes voltam, úgyhogy azt hiszem sok vidám percet szereztem mindenkinek, amikor rajtam volt a sor.
Zárásként pedig műsort kellett adnia a szecska osztályoknak, amit egy szuper bál követett.
Az a legjobb az egészben, hogy teljesen mindegy, mennyit bénázik az ember, úgyis feledésbe merül, viszont azok a percek, amíg mosolyt csalsz mások és a saját arcodra, abszolút megfizethetetlenek. A kutya nem emlékszik már rajtam kívül, hogy nem tudtam számban lévő hurkapálcát a partnerem szívószálába dugni.:D
Egyébként pedig ez azért fontos, mert ez valódi beavatás. Egy közösség tagja lesz az ember, amit aztán egész életében magával hordoz. (...és senki nem mondja, hogy nem akar közösségi ember lenni, mindenki az akar lenni, azért jár iskolába...) Aztán pedig végzősként a mosoly mögött elárulom mi van a háttérben: azt kívánod, bár ismét végig ugrálhatnál a nagyszünetben a lépcsőn összekötött cipőfűzővel, mert akkor most kezdődne el számodra egy új életszakasz, nem pedig a lezáráshoz, búcsúhoz közelednél.
Egyébként egyetlen jó tanácsom van minden újoncnak: hagyd magad, előbb szabadulsz! :)